A szemünk – ablak a világra

A szemünk úgy működik, mint egy kamera, amelyben számos alkatrész tökéletesen működik együtt. Ez jó hír, mivel a látás a legfontosabb érzékünk.

A legtöbb ember számára ez természetes: Kinyitod a szemedet, és látod a világot. Amikor az ébresztőóra megszólal, látod a piros számokat, az ágyneműd és a pizsamád színét, az ablakon túl lévő fák zöld leveleit és a mennyezetet, amelyet valószínűleg át kellene festeni. A látás adja a környezetünkről alkotott benyomásaink 80%-át.

Az emberi szem átlagos átmérője 24 mm, a súlya pedig csak 7,5 gramm. A szem 6 gramm vízből és 1,5 gramm sejtszövetből áll. Ez igen alacsony anyagköltség egy ilyen hatékony és energikus kameránál. A mai napig nem tudjuk teljes részletességgel megmagyarázni, hogyan sikerül a két golyó alakú szervnek olyan tökéletes képet alkotni a tudatunkban a körülöttünk lévő világról.

A szemünk – ablak a világra

Az alapvető funkciókat meg tudjuk magyarázni. A szemnek a kamerához hasonlóan nagyon sajátos optikai rendszere van. A szem legfontosabb alkotóelemei:

 

  • Szaruhártya
  • Sclera
  • Írisz és pupillák
  • Hátulsó és elülső szemcsarnok
  • Szemlencse
  • Sugártest
  • Üvegtest (corpus vitreum)
  • Retina
  • Érhártya (chorioidea)
  • Látóideg (nervus opticus)
  • Látógödör (fovea centralis)

Részletes leírás a szem optikájának működéséről

Függetlenül attól, hogy a legújabb divatmagazint olvassuk vagy egy izgalmas futballmérkőzést nézünk a televízióban, a magazinról vagy a televízió képernyőjéről visszaverődő fénysugarak áthatolnak a szemünkön. Az első dolog, amibe beleütköznek, a szaruhártya. Ez látható és érzékelhető kívülről, és ennek kell felfognia az utca porát és a mérgező füstöket.

A szaruhártya után a fénysugarak áthaladnak az elülső szemcsarnokon és a pupillákon az íriszhez érnek. Csodálatos színe miatt szivárványhártyának nevezték el az íriszt. Az írisz, ha kívülről nézzük, meghatározza a szemünk színét. A sötét szemben sok a festékanyag, a világos színben kevesebb.

A hátulsó szemcsarnok tele van folyadékkal, csarnokvízzel. Ez a naponta előállított három köbcentiméter folyadék táplálja a szaruhártyánkat és a szemlencsénket. Egy kifinomult ventilációs rendszer biztosítja, hogy az a folyadék, amire már nincs tovább szükség, simán elfolyjon.

Az írisz feladata ugyanaz, mint a kamera rekeszéé. Ez tágítja ki vagy húzza össze a pupillát. Így pontosan szabályozni tudja, hogy mennyi fénysugár érje el a szemet. A fényességtől függően ki tud tágulni, vagy össze tud húzódni. Különösen nagy fényben 1,5 milliméteresre össze tud húzódni. Sötét éjszakán 8 milliméterre is ki tud tágulni.

Hogyan működik a látás valójában?

Hogyan működik a látás valójában?

A fénysugarak ezután tovább hatolnak, egészen a szemlencséig. Ennek kb. 9 milliméter az átmérője, és 4 mm vastag. Ezt az úgynevezett sugárizom borítja. Ez olyasmi, mint a kamerán a zoom.

Amikor a távolban nézel valamit, akkor az izom viszonylag ernyedt. De amikor az órádat nézed, akkor az izom megfeszül. Ennek eredményeként a lencse kidomborodik, és a fénytörési teljesítmény növekszik.

 

Ezt dioptriában mérjük. A domború lencsék nagyon élesen tudják visszaadni a közeli tárgyakat. A szakemberek ezt a folyamatot akkomodációnak nevezik. Az akkomodációs képességet nagyon jól meg lehet figyelni különösen az ember fiatalabb éveiben. Az egészséges szemű tizenkét évesek élesen tudják látni akár a 8 centiméterre lévő tárgyakat is. Az ember negyvenes éveiben, ez a távolság kb. 17 centiméter, a hetvenes éveiben pedig csak körülbelül egy méter.

 

Apropó: A látásélesség 95 százaléka a szaruhártya egy apró pontján tömörül össze. Ezt a mindössze 2 milliméter átmérőjű apró dolgot sárgafoltnak hívják. A látógödörben a színes látásért felelős csapok száma nagyon magas. A legélesebb látás hely a retinánkon itt helyezkedik el.

 

A retinán találhatók a szürkületi és éjszakai látásért felelős pálcikák is. A zselészerű anyagból álló üvegtest kitölti a szem hátsó részét. Megvédi és támasztja a retinát és a szemet. Rugalmas a szerkezete és lengéscsillapítóként működik, amikor hirtelen nyomás éri a szemgolyót.

És mi történik a retinán?

A fény végül eléri a retinát. A retina legfontosabb alkotóelemei a fent említett pálcikák és csapok. Ezek fényfelvevő idegvégződések, és mindenkinek majdnem 130 millió van belőlük.

A kettő nagyon különböző feladatokat lát el: A több mint 120 millió pálcika hozza létre a világos/sötét kontrasztot és biztosítja a szürke árnyalatokat. A hétmillió csap ez alatt a színek csodálatos világával ajándékoz meg minket – , de csak ha bőséges fényt kapnak. Az összes macska szürkének látszik a sötétben.

Az emberek - és a legtöbb főemlős - három különböző típusú pálcikával rendelkeznek. Ezért tudjuk megkülönböztetni a pirosat, zöldet és kéket. Ezeket alapszínekként ismerjük, és sok más szín ezekből állítható elő. Mi emberek a 380 és 780 nanométer közötti elektromágneses hullámokat érzékeljük fényként. Például: a 650 és 700 nanométer közötti hullámhossz „piros” jelet idéz elő.

A látóideg a szem mögött kezdődik, és az agyban lévő látóközpontig terjed. Ez az, ahol a retináról érkező látványinformációt felfogjuk. A látóközpont a fej hátsó részén van, ahol a látványinformáció feldolgozásra kerül. A szemben fordított kép képződik, és az agy – vagy még pontosabban az agykéreg – megfordítja azt. A tényleges látási folyamat tehát nem a szemben történik – az agyunk az, amely biztosítja a kép látványát.

Jelen honlapunkon cookie-kat használunk. A cookiek kisméretű szöveges fájlok, melyeket a weboldalak helyeznek el a számítógépén. A cookie-kat széles körben használják, mivel azok segítséget nyújtanak a weboldalak megjelenésének tökéletesítésében és optimalizálásában. Weboldalaink használatával Ön kijelenti, hogy hozzájárul a cookiek használatához. több