Egészség és megelőzés

Glaukóma, azaz zöldhályog – minden, amit tudnia kell a vakság kialakulásának második legfőbb okáról

A glaukóma egy súlyos, a szemnyomást érintő szembetegség.

2019 március 14
  • Glaukóma, azaz zöldhályog – minden, amit tudnia kell a vakság kialakulásának második legfőbb okáról

A glaukóma a vakság kialakulásának második legfőbb oka1. Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte megközelítőleg 4,5 millióan vakulnak meg glaukóma következtében. Becslések szerint ez a szám 2020-ra 11,2 millióra fog emelkedni. Ez 149%-os növekedés—további 6,7 millió ember veszítheti el a látását a „néma vakító kór” következtében, és még csak nem is tudnak erről.2 A JOBB LÁTÁS elmondja, mit érdemes tudni erről a szembetegségcsoportról, a szemnyomásról és a glaukóma kiváltó okairól, kockázati tényezőiről, szűrési módszereiről és kezeléséről.

Mi az a glaukóma?

A glaukóma egy komplex betegség, ami számos formát ölthet, de röviden azt mondhatjuk, hogy a szemet és az agyat összekötő ideg (látóideg) károsodása, ami leginkább a szemnyomás (szembelnyomás) miatt következik be, és a látóeret és a látóélességet is befolyásolja. A glaukóma kialakulásának kockázata 60 éves kor felett hatszorosára nő.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan károsodik a látóideg, vegyük át, hogyan működik a szem:

A sugártest termeli az elülső csarnokban az átlátszó, vízszerű folyadékot, a csarnokvizet, ami biztosítja a tápanyagot a szem különböző részei, például a szemlencse, a szaruhártya és a szem szövetei számára. Ez a folyadék később egy szivacsos rendszeren, a trabecularis hálózaton keresztül vezetődik el, majd a Schlemm-csatornán át a vénás rendszerbe lép.

A glaukóma leggyakrabban a Schlemm-csatornát vagy a trabecularis hálózatot érinti, vagyis a csarnokvíz nem tud a megszokott módon távozni a szemből. Ezt egy betongáthoz lehet hasonlítani, aminek el van tömődve a túlfolyója. Ha folyamatosan teletöltik vízzel, ami nem tud lefolyni, emelkedik a nyomás, a gát fala pedig végül át fog szakadni. Ehhez hasonlóan, amikor a Schlemm-csatorna vagy a trabecularis hálózat áteresztő képessége csökken, a csarnokvíz-elvezetése szintén csökken, emiatt a szemnyomás megemelkedik, ez pedig kárt tesz a látóidegben, így romlik a látás.

Egészséges szem

Egészséges szem

Glaucomás szem: A szemnyomás emelkedik, és kárt tesz a látóidegben.

Glaucomás szem: A szemnyomás emelkedik, és kárt tesz a látóidegben.

A glaukóma kialakulása

A glaukóma fajtáinak két csoportja a zárt zugú és nyitott zugú glaukóma. Mindegyik kategóriát a szemlencse és az írisz trabecularis hálózathoz3 viszonyított helyzete határozza meg, ami megadja, távozik-e a szemből a csarnokvíz és ha igen, hogyan.

  • Zárt zugú glaukóma esetén a szaruhártya és az írisz közötti zug leszűkül vagy elzáródik, illetve a trabecularis hálózat sérül, így a csarnokvíz felhalmozódik és a szemnyomás hirtelen megnő. Ez heves szemfájdalmat okoz, sürgősségi ellátást igényel, hogy elkerülhető legyen a vakság kialakulása.

    Elsődleges zárt zugú glaukómánál nem határozható meg az emelkedett szemnyomás oka, elképzelhető, hogy egyszerűen a szem felépítése miatt történik. Ha van másodlagos ok, például más betegség, sérülés, gyulladás vagy cukorbetegség ami okozza a emelkedett szemnyomást, másodlagos zárt zugú glaukómáról beszélünk.

  • A nyitott zugú glaukómánál az írisz és szaruhártya közötti csarnokzug széles és nyitott, az elvezető vénák vannak eltömődve. A folyadék (csarnokvíz) elvezetése nem megfelelő, mivel túl lassan halad át a trabecularis hálózaton. Így fokozatosan nő a szemnyomás, ami kárt tehet a látóidegben, így vakságot eredményezhet. A tüneteket nem azonnal vagy gyakran egyáltalán nem észlelik.

    Ezek közül a nyitott zugú glaukóma a leggyakrabban előforduló szembetegség, a glaukómás esetek 90%-a ebbe a csoportba tartozik a Glaukóma Kutató Társaságszerint.

    A zárt zugú glaucomához hasonlóan a betegség nyitott zugú változata is elsődleges és másodlagos, vagy primer és szekunder csoportokra bontható:

    Elsődleges (primer) nyitott zugú glaukóma (POAG - Primary open-angle glaucoma)

    A glaukóma ezen csoportjában tömöttebbé válik a csatorna, ennek az eltömődésnek nincs másodlagos oka, ami tisztán beazonosítható lenne.

    A POAG kockázati tényezői az alábbiak:

    • Emelkedett szemnyomás
    • Életkor (60 év felett)
    • Genetikai tényezők, például korábban előfordult már glaukóma a családjában
    • Etnikai hovatartozás – hispán, afrikai felmenők esetén nagyobb a POAG kialakulásának kockázata4
    • Rövidlátás (miópia) esetén fokozott a POAG kialakulásának kockázata5
    • Cukorbetegség
    • Bizonyos krónikus gyógyszerek használata
    • Alvási apnoe

    Másodlagos nyitott zugú glaukóma (SOAG - Secondary open-angle glaucoma)

    Ebben a csoportban, az elvezető vénák lassú eltömődésének közvetlen kiváltó oka van.

    Néhány másodlagos tényező, ami a SOAG kialakulását okozhatja:

    • Műtét
    • Sérülés
    • Gyógyszerek, például kortizon használata
    • Veleszületett tényezők, melyek születéskor vagy korábban alakulnak ki
    • Olyan állapotok, mint például a pszeudoexfoliáció (abnormális fehérjefelhalmozódás a szem részeiben) és a pigmentdiszperziós szindróma (ami pigmentglaukómához vezet)
    • Gyulladásos szembetegségek (uveitis)
    • A szemlencse megvastagodásából adódó mechanikai eltömődés (phacomorfikus glaukóma)
Normál látás
Látás glaukóma esetén
Normál látás (balra), látás glaukóma esetén (jobbra)

Hogyan befolyásolja a glaukóma a látást?

A zárt zugú típusokra jellemző hirtelen szemnyomásemelkedést és extrém erős fájdalmat leszámítva a glaukóma gyakran észrevétlen marad mindaddig, amíg nem károsítja jelentősen a látóideget és a retinát. Valójában az eIsődleges nyitott zugú glaukómában szenvedő betegeknek szinte soha nincs látásukkal kapcsolatos panaszuk, legalábbis a betegség kezdeti időszakában.6

A glaukóma a perifériás (széli) látást befolyásolja, az észlelt tünetek között van a csőlátás, a beszűkült látótér, az éles fényforrások körül megjelenő színes gyűrűk és a látóélesség és kontrasztérzékelés általános romlása. Előfordul, hogy a látótér bizonyos részei kiesnek. Érintheti az egyik vagy mindkét szemet, kezeletlenül teljes vaksághoz vezethet.

Nevezhető néma betegségnek, mivel még ha érintett is a látás, az agynak az a feladata, hogy megbirkózzon a megváltozott körülményekkel, így kiegészíti a hiányzó információkat, ezért a beteg nem veszi észre a tüneteket.

A glaukóma megelőzése

A glaukóma kialakulását nem lehet megelőzni, de ha kezeljük a szembetegséghez kapcsolódó kockázati tényezőket, a vakság elkerülhető.

Ha etnikai hovatartozása, cukorbetegsége, családi kórtörténete vagy életkora miatt a glaukóma magas kockázati tényezőjű csoportjába tartozik, fontos, hogy rendszeresen vegyen részt glaukóma szűrésen.

Az egyéni életmód is szerepet játszhat. Hatékonyan csökkenthető a glaukóma kialakulásának kockázata a magas vérnyomás és az alvási apnoe kezelésével, valamint a kortizonhasználat szakember általi felügyeletével.

Figyelmeztető jelek, amikre figyelni kell:

  • Krónikus fejfájás
  • Homályos látás
  • Fájdalom a szemgolyó mögötti részen
  • Könnyezés

Ha ezek bármelyikét vagy közülük egyszerre többet is tapasztal, keressen fel mielőbb egy optometristát vagy szemorvost és kérjen glaukóma szűrést.

Milyen gyakran kell a szemnyomást ellenőriztetni?

2 évente mindenkinél ajánlott a rendszeres szemvizsgálat amibe a glaukóma szűrése is bele tartozik, különösen 40 éves kor felett. A glaukóma kialakulásának kockázata tovább nő 60 éves kor felett. Egyeztessen látszerészével a szűrés ideális gyakoriságáról.

Ha hord szemüveget, optometristája valószínűleg minden alkalommal végez glaukóma szűrést, amikor ellenőrzi a korrekcióját. De ha nincs problémája látásával, akkor kevésbé valószínű, hogy rendszeresen ellenőrzik. Számoljon ezzel és jelentkezzen be egy optometristához a környéken hogy a szűrés még akkor is megtörténjen, ha nem hord szemüveget.

Ha cukorbeteg, elmúlt 60 éves vagy előfordult a családjában glaukóma, akkor a szűrés évente ajánlott.

Hogyan zajlik a glaukóma szűrése?

Számos módja van a glaukóma szűrésének, optometristája akár ezek kombinációját is alkalmazhatja a glaukóma diagnózisához.

  • A ZEISS VISUPLAN 500 segítségével egy finom légbefúvással könnyen diagnosztizálható a glaukóma. Anélkül, hogy megérintenék vagy érzéstelenítenék a szemet.

    A ZEISS VISUPLAN 500 segítségével egy finom légbefúvással könnyen diagnosztizálható a glaukóma. Anélkül, hogy megérintenék vagy érzéstelenítenék a szemet.

    Az optometristák ezzel az eljárással mérik leggyakrabban a belső szemnyomást. A tonométer nevű készülék egy finom légbefúvást bocsájt ki a szem felé és megméri a nyomását. Ez nem fájdalmas vagy invazív vizsgálat, mindössze néhány perc alatt kész, de van, aki apró kellemetlenséget tapasztal közben.

    A tonométer adatai alapján optometristája értelmezi az értékeket. Bár a szemnyomás egyénenként változó, a Glaukóma Kutató Társaság szerint a normál tartomány általában 12-22 mm Hg között van, de a legtöbb glaukómás esetet 20 mm Hg fölött diagnosztizálják.

    Azt érdemes észben tartani, hogy a tonométer adatai az adott pillanatban fennálló szemnyomás durva becslését mutatják. A vérnyomáshoz hasonlóan a szemnyomás is változhat két mérés között.

    Optometristája pontos információt ad arról, hogyan értékelik a tonometriai adatait, és ha bármi rendellenességet lát, javasolni fogja, hogy keressen fel szemész szakorvost.

  • A pupillát szemcseppel tágítják, majd egy szemtükörrel szemvizsgálatot végeznek, vagy funduskamerával fényképet készítenek a látóideg felnagyításához. Bármilyen rendellenesség esetén további vizsgálatokra lehet szükség.

    Erre akkor lehet szükség, ha a tonometriai adatai magas szemnyomást mutatnak, előfordult a családban ilyen megbetegedés vagy magas a glaukóma kialakulásának kockázata. Optometristája rutin vizsgálat során is végezhet szemfenékvizsgálatot.

  • Mivel a glaukóma igen komplex betegség, aminek számos oka és tünete lehet, előfordulhat, hogy optometristája többféle átfogó vizsgálatot végez. Szóba jöhet további speciális vizsgálat is, például látótérvizsgálat, szemfenékvizsgálat vagy OCT-vizsgálat (optikai koherencia tomográfiás vizsgálata) és pachymetria a szaruhártya vastagságának méréséhez.

A glaukóma kezelése

A glaukóma kezelése személyre szabottan történik, nincs a szürkehályog műtéti kezeléséhez hasonló kimondottan egységes glaukóma kezelési módszer.

Kívánt nyomás

A diagnózist követően optometristája egyéni helyzete alapján határozza meg a további lépéseket. Azonban általános, hogy kiszámítanak egy kívánt szemnyomást, és megpróbálják kezelni vagy csökkenteni a szemnyomását, hogy elérjék ezt a kívánt értéket. Ez történhet gyógyszeres úton (szemcsepp vagy más gyógyszer segítségével) vagy műtéttel, esetleg a kettő kombinációjával.

Lehetséges műtéti módszerek:

  • Lézersebészet  – a trabecularis hálózat elzáródását lézerrel nyitják meg.
  • Minimálisan invazív glaukómaellenes műtétek  – a műtét során apró készülékekkel mikrométer nagyságú vágásokat ejtenek, hogy az elzárt vénákat megnyissák vagy kikerüljék. Ezek a műtétek gyorsak, minimális komplikációval és gyors felépüléssel járnak.
  • Bemetszés  – a csarnokzug szabaddá tétele és a nyomás csökkentése egy vágással történik. Ilyen a trabeculectómia, a sclerectómia és a viscocanalostómia valamint a canaloplasztika. Bővebb információkért forduljon optometristájához vagy szemész szakorvosához. 
  • Tubusbehelyezés  – ideiglenesen egy tubust helyeznek a szembe, amin keresztül a csarnokvíz távozik és a nyomás csökken.

Általában glaukóma esetén a felépülési esélyek műtéti beavatkozás után jók lehetnek, ha a kiváltó tényezők kezelése nem marad el, de sajnos a látóideg sérülése nem fordítható vissza. 

Életmódbeli változások

A műtéti beavatkozás mellett optometristája átfogó kezelésébe bizonyos életmódbeli változások is beletartozhatnak. Fontos, hogy megosszuk vele a teljes kórtörténetünket, beszéljünk a hobbijainkról és szokásainkról. Például ha jógázunk vagy egy adott fúvós hangszeren játszunk, azzal befolyásolhatjuk a szemnyomásunkat.

Amint már említettük, foglalkozni kell a cukorbetegséggel, vérnyomással (alacsony és magas is) és a krónikus gyógyszerhasználattal is. Javasolt a dohányzásról való leszokás, az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás is.

Ez a cikk csupán általános áttekintést ad a glaukómáról. Mindig egyeztessen orvosával, egészségügyi tanácsadójával vagy képzett optometristájával, ha bármilyen kérdése van a glaukómával és a diagnózisával kapcsolatban.

Dr Marissa Willemse (MBChB (UP), FC(Ophth) SA, MMed (UL) szemsebész és a Dél-Afrikai Glaukóma Társaság igazgatósági tagja, aki hasznos információkkal segítette e cikk megírását.


Ossza meg ezt a cikket!

  • 1

    Quigley, H A and A T Broman. “The number of people with glaucoma worldwide in 2010 and 2020” British journal of ophthalmology vol. 90,3 (2006): 262-7.

  • 2

    Global Prevalence of Glaucoma and Projections of Glaucoma Burden through 2040. Tham, Yih-Chung et al. Ophthalmology , Volume 121 , Issue 11 , 2081 - 2090

  • 3

    Janey L. Wiggs, Louis R. Pasquale; Genetics of glaucoma, Human Molecular Genetics, Volume 26, Issue R1, 1 August 2017, Pages R21–R27, https://doi.org/10.1093/hmg/ddx184https://doi.org/10.1093/hmg/ddx184

  • 4

    Choquet, Hélène et al. “A large multi-ethnic genome-wide association study identifies novel genetic loci for intraocular pressure” Nature communications vol. 8,1 2108. 13 Dec. 2017, doi:10.1038/s41467-017-01913-6

  • 5

    Myopia as a Risk Factor for Open-Angle Glaucoma: A Systematic Review and Meta-Analysis Marcus, Michael W. et al. Ophthalmology , Volume 118 , Issue 10 , 1989 - 1994.e2

  • 6

    Quaranta, Luciano et al. “Quality of Life in Glaucoma: A Review of the Literature” Advances in therapy vol. 33,6 (2016): 959-81.