Kötőhártya-gyulladás, árpa, a szemhéj gyulladása, stb.: A szem leggyakrabban előforduló gyulladásos megbetegedései

Különösen kellemetlen és zavaró érzés, amikor a szemünk viszket, ég és bevörösödik. Az olyan betegségek, mint a kötőhártya-gyulladás, az árpa és a szemhéj gyulladása jóval gyakoribbak, mint gondolnánk, számos lehetséges okuk van. A JOBB LÁTÁS bemutatja, melyek a szem leggyakrabban előforduló gyulladásos megbetegedései. Hogyan alakul ki a gyulladás? Mi okoz gyulladást, milyen kezelést alkalmazhatunk és mi a legjobb módszer a megelőzésükre?

Ha megfelelő kezelést alkalmazunk, a szem legtöbb gyulladásos megbetegedése nagyon gyorsan gyógyítható. Azonban mivel a szemünk és arcunk nagyon érzékeny, már a gyulladás legenyhébb jele, például a viszketés vagy az égő érzés is igazi nyűg. De a jó hír az, hogy a leggyakoribb gyulladásokat nagyon egyszerűen meg lehet előzni. Elmondjuk, hogyan.

A kötőhártya-gyulladás tünetei között szerepel a vörös szem, égő érzés, viszketés, duzzadt kötőhártya, szúrás, komoly fényérzékenység és/vagy a váladéktól összeragadt szemhéjak.

Kötőhártya-gyulladást okozhat baktérium (chlamydia, haemophilus influenzae, pneumococcus, gonococcus, staphylococcus), vírus (herpesz, adenovírus, kanyaró, rubeola és bárányhimlő), parazita (légylárva, féreg), allergia (általában szénanáthához kapcsolódó rhinoconjunctivitis) és környezeti hatás. Nem fertőző gyulladásos tüneteket okozhatnak maró anyagok, sérülések és a szembe került idegentest valamint füst, UV-fény, por és huzat is. A könnymirigyet érintő betegségek is válthatnak ki kötőhártya-gyulladást. A kötőhártya-gyulladás a szem egyik leggyakrabban előforduló gyulladásos megbetegedése.

A kezelés a kötőhártya-gyulladás kiváltó okától függően változik. Különbséget teszünk bakteriális, vírusos és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás között. A kontaktlencse használatát javasolt mellőzni, amíg a betegség el nem múlik.

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás:
  A bakteriális kötőhártya-gyulladás egy része általában magától elmúlik, nincs szükség kezelésre. Az orvos antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt írhat fel, hogy a gyógyulási folyamat gyorsabb legyen. Súlyos kötőhártya-gyulladás esetén antibiotikum-kúrát alkalmaznak.
• Vírusos kötőhártya-gyulladás:
  A vírusos kötőhártya-gyulladás általában csak a megfelelő gyógyszerrel kezelhető. A tüneteket hideg vizes borogatással és műkönnyel lehet enyhíteni. Ha a fertőzést herpesz vírus okozta, Aciclovir hatóanyagot lehet alkalmazni.
• Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás:
  Ha allergiás eredetű kötőhártya-gyulladásról van szó, első lépésként meg kell határozni az allergént. Csak ezután lehet elkezdeni az úgynevezett hízósejt-stabilizáló szerek és antihisztaminok alkalmazást, amik segítségével a beteg immunrendszere megküzd az allergénekkel. A tünetek enyhítésére kortizon tartalmú lohasztó szemcseppet lehet előírni, valamint segíthet a műkönny és a hideg vizes borogatás is.  

A bakteriális és a vírusos kötőhártya-gyulladást lényegében nem lehet megelőzni. Ha a kötőhártya-gyulladást környezeti hatás váltja ki (füst, szél, UV-sugárzás), a legjobb, ha kerüljük azt. Esetleg viselhetünk védelmet biztosító sportszemüveget vagy napszemüveget.

Árpa esetén az érintett terület fájdalmas, jellemző a szúró érzés. Érintheti az alsó és a felső szemhéjat is attól függően, melyik mirigy gyulladt be. Ezenfelül különbséget teszünk külső és belső árpa között. A belső árpa (Hordeolum internum) a szemhéjon belül helyezkedik el. Bár az árpa maga gyakran nem látszik, a szemhéj duzzadt és vörös. A külső árpa (Hordeolum externum) azonban tisztán látható.

Az árpa a szemhéjszéli mirigyek gennyes gyulladása, amit bakteriális fertőzés (általában staphylococcus, ritkábban A-csoportú streptococcus) vált ki. A tályog alakja egy apró gabonaszemre hasonlít, ezért kapta a hordeum, hordeum nevet, ami latinul „árpát” jelent. A fertőzésnek számos oka lehet, például a higiénia hiánya. Az árpa kialakulását különböző kockázati tényezők is segíthetik. Ilyen a cukorbetegség vagy a legyengült immunrendszer. Ezekben az esetekben a mirigyek nem megfelelően működnek, így a baktériumok gyorsabban el tudnak szaporodni.

Sose próbáljuk saját magunk az árpát kézzel kinyomni, mivel a genny tovább terjeszti a fertőzést. Az árpa általában magától kifakad, nem igényel speciális kezelést. Mindemellett kezelésében hasznos segítség lehet az infralámpa, az antiszeptikus szemkenőcs és az antibiotikumos szemcsepp. Ha néhány napon belül az árpa nem húzódik össze, keressen fel szemészeti szakrendelést.

Az árpát bakteriális fertőzés okozza, így a megfelelő higiénia és elővigyázatosság csökkentheti a fertőzés kockázatát. Más szóval fektessen nagy hangsúlyt a rendszeres kézmosásra, különösen mielőtt a szeméhez érne. A legyengült immunrendszer szintén kockázati tényezőnek számít. Célszerű minél több megelőző lépést tenni, például kiegyensúlyozott étrendet követni és rendszeresen mozogni.

A vörös, elszarusodott, duzzadt, viszkető és/vagy égő szemhéj általában szemhéjszéli gyulladásra utal. Ezenfelül az idegentest-érzés, fényes szemhéjszél, a szempillák tövében megjelenő korpa, kihulló vagy reggelre összeragadó szempillák is a szemhéjszél gyulladásának jelei lehetnek.

A szemhéjszél gyulladása akkor alakul ki, ha a szemhéjon belül lévő faggyúmirigyek kivezetőcsövei eltömődnek. Ezt irritáció, fertőzés vagy a mirigyek váladékának túlprodukciója válthatja ki. A szempillák alatt lévő speciális mirigyek váladékot termelnek, amit a pislogás szétterít a szemen, így a szemhéj könnyedén csúszik a szemgolyón. Ha ebből a váladékból túl sok termelődik, a mirigyek összeragadnak. A szemészetben ezt nem fertőző szemhéjszéli gyulladásnak vagy seborrhoeának nevezik. A szemhéjszéli gyulladást leggyakrabban több különböző dolog okozza. A szakemberek „három S szindróma” néven említik a folyamatot, ami során a szemhéjszél gyulladása és a seborrhoea, valamint egy staphylococcus fertőzés és a száraz szem szindróma (keratoconjunctivitis sicca) egyszerre lép fel. A blepharitis kialakulását egyéb tényezők, például a por, füst és huzat is elősegíthetik.

A betegség diagnosztizálásához a szemhéj belsejét, a szaruhártyát valamint a szemhéjszélről vett kenetet vizsgálják. A szakorvos általában antibiotikumos kenőcsöt vagy tablettát ír elő. Ha a könnyfilm sérül, műkönny (pl. szemcsepp) használata is ajánlott lehet. A gyógyulási folyamat felgyorsulhat, ha beteg szemhéja tisztításakor nagyobb elővigyázatossággal jár el. Naponta tíz perces meleg, nedves borogatással segíthetünk feloldani a szemről a mirigyekben felgyülemlett makacs váladékot. A borogatás után a feloldódott anyagot a szempillák irányába törölve fültisztító pálcika segítségével távolítsuk el.

A szemhéjszél gyulladásának kialakulását a környezeti hatások elkerülésével lehet kivédeni. Ilyen gyulladást okozó anyag a por, a füst és a levegőben előforduló egyéb szennyeződések. Az is segít megelőzni az akut blepharitist, ha kerüljük a huzatot. Ha krónikus blepharitisben szenved, a tüneteket a szemhéj napi tisztításával tudja enyhíteni.