Szemünk a legfontosabb érzékszervünk, és legalább annyira érzékeny, mint amennyire összetett. Számos szembetegség lehet hatással látásunkra, és borzalmas következménnyel arra, hogyan érzékeljük magunk körül a világot. Ide kell sorolnunk az olyan ártalmatlan szembetegségeket, mint a krónikus szemszárazság, üvegtesti homály és kancsalság, de a szürkehályogot, zöldhályogot és makuladegenerációt is. A JOBB LÁTÁS kifejti, melyek a leggyakrabban előforduló szembetegségek és hogyan ismerhetjük fel őket. Tünetek, okok, kezelések és megelőzés röviden.

Az akut zárt zugú glaukóma vagy glaukómás roham kivételével, ahol a belső szemnyomás hirtelen fokozódik, a zöldhályog csak akkor felismerhető, amikor már jelentős mértékben károsodott a látóideg és/vagy a retina. Tipikus tünete a könnyező szem és a látásromlás, mely során a látótér íves és kívülről beszűkül. Ez az a terület, amit fejünk elmozdítása nélkül látunk. Előfordul, hogy látótérkiesések jelentkeznek annak centrumához közel vagy szivárványszínű karikák jelennek meg az élénk fényforrások körül. A zöldhályog bizonyos típusainál a beteg látóélessége és kontrasztérzékelése romlik.

Akut zárt zugú glaukómáról vagy glaukómás rohamról akkor beszélünk, ha erősen és hirtelen emelkedik meg a szemnyomás. A rohamhoz társuló tünetek között lehet a vörös és „deszkakemény” szem, szem- és fejfájás, hányinger, hányás és fénymerev pupilla (a pupilla fényre nem reagál) és a hirtelen látásromlás.

A zöldhályog különböző betegségek összefoglaló neve, melyek többségére jellemző a fokozott belső szemnyomás és/vagy a látóideget érintő keringési rendellenesség. Ritka esetekben a zöldhályog alacsony belső szemnyomás mellett is jelentkezik. Bizonyos kockázati tényezők hozzájárulnak a belső szemnyomás megemelkedéséhez, így a zöldhályog kialakulásának valószínűségéhez is. Ilyen például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a szemfertőzés, a rövidlátás, a tartós szteroidos kezelés, a családi hajlam és a 65 év fölötti életkor.

A kezelést a zöldhályog típusa határozza meg. Gyakran előfordul, hogy a belső szemnyomás csökkenthető szemcseppel. Emellett a kívánt eredmény lézeres kezeléssel vagy műtéttel is elérhető. A zöldhályog-műtétet általában helyi érzéstelenítő hatása alatt végzik.
Az akut zárt zugú glaukóma haladéktalan kórházi ellátást igényel, ennek hiányában vakság alakulhat ki. A műtéti beavatkozás előtt a beteg belső szemnyomását gyógyszerrel csökkentik.

A zöldhályog nem megelőzhető; egyedül a kockázati tényezőit lehet befolyásolni. A cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, például a magas vérnyomás megfelelő kezelése hatékonyan csökkenti a zöldhályog kialakulásának kockázatát.

A szürkehályog stádiumától függően a tünetek eltérő mértékben jelentkeznek. Tipikus tünet, hogy a színek és a kontraszt elhalványulnak; a látás problémássá válik szürkületkor, gyenge fényviszonyok mellett vagy vakító fénynél és csökken az erős fényhez és sötétséghez való alkalmazkodóképesség. Az érintettek látása súlyosan korlátozódik térben, közelre (pl. olvasásnál) és távolra is (pl. tévénézésnél).

A szürkehályognak számos oka van. A leggyakoribb a szem természetes öregedése. Ezenfelül a cukorbetegség (1-es és 2-es típusú), egyes bőrbetegségek, például neurodermatitis, dohányzás, szemsérülések, bizonyos gyógyszerek szedése (bármilyen szteroid), tápanyaghiány, az érhártya krónikus gyulladása és különböző sugárzások (pl. UV-, röntgen- vagy infravörös sugárzás) következtében megnő a szürkehályog kialakulásának kockázata. A szürkehályog öröklődő is lehet. Ilyen esetben általában nem öröklődő tényezők is közrejátszanak, például rubeolainfekció az anyaméhben.

A szürkehályog csak műtéttel gyógyítható megfelelően. A fátyolos lencsét műlencsére cserélik (ami általában akril vagy szilikon). A műtét ambuláns kezelés keretében helyi érzéstelenítéssel történik. A súlyosabban érintett szemet műtik meg először, a másik szemet pedig a gyógyulás gyorsaságától függően általában néhány nappal vagy héttel később.

Az időskori szürkehályog természetes jelenség, így nem megelőzhető. Más a helyzet az egyéb tényezők által előidézett szürkehályognál. A dohányzás és a szürkehályog kapcsolata bizonyított, így ha felhagyunk ezzel a szokással, megelőzhetjük a betegséget. A cukorbetegség legfőbb megelőzési módjai közé tartozik a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mennyiségű alvás és a rendszeres testmozgás. A szemsérülések kockázatát csökkenthetjük, ha veszélyes munka (például fúrás és csiszolás) közben védőszemüveget viselünk. A szemsérülések kockázatát csökkenthetjük, ha veszélyes munka, például fúrás és csiszolás közben védőszemüveget viselünk.

A makuladegeneráció két típusa a száraz és a nedves. A száraz makuladegeneráció általában egyértelműen megállapítható a központi látás romlásából. Olvasás közben a betűk szélei élesen láthatóak, de középső részük enyhén homályos. A betegséggel érintettek általában nehezen ismerik fel az arcokat. A makuladegeneráció előrehaladtával a látás fokozatosan romlik egészen addig, amíg a központi látóterület jelentősen károsodik vagy teljesen kiesik.

Ezzel szemben a nedves AMD a száraz makuladegeneráció következménye. Bár előfordulása ritkább, előrehaladása sokkal gyorsabb. Kezdetben a közeli és távoli látás drasztikusan romlik, majd végül visszafordíthatatlan látásvesztés alakul ki. A nedves AMD tipikus tünete, hogy az egyenes vonalak (pl. kereteknél vagy a csempe fugázásánál) íveltnek tűnnek.

Száraz makuladegenerációnál a retina egy része visszahúzódik, elvékonyodik és elhal. Ennek következtében a retina közepén a fotoreceptorok elpusztulnak. Nedves makuladegenerációnál új erek nőnek az érhártyán a sárgafolt felé, ahol így vérzés és vízvisszatartás jelentkezik.

Bár a makuladegeneráció nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel a betegség előrehaladása lelassítható vagy akár meg is állítható.
Ezzel szemben a makuladegeneráció ambulánsan speciális gyógyszerrel kezelhető injekció formájában (az üvegtestbe juttatva), amit a frissen kialakult ér visszanyom, így a sárgafolt ismét „kiszárad”. Mivel ez általában nem eredményez tartós gyógyulást, éveken keresztül, kúraszerűen kell alkalmazni.

Mivel a makuladegeneráció a tipikus időskori szembetegségek egyike, 55 éves kor fölött ajánlott rendszeres retinaszűrésre járni. Így a kezelést már a betegség korai stádiumában el lehet kezdeni.

Az érintettnek gyakran fáj a feje, ég vagy túlterhelt a szeme, ami gyakran kimerültséggel jár. Ehhez társul még a homályos látás, az irritáció és a kettős látás.

A látens kancsalság esetén a beteg szemei nem teljesen párhuzamosan állnak, ez rontja a térlátását. Az agy és a szemizmok folyamatosan dolgoznak azon, hogy korrigálják a kettős képet, így a beteg nagyon elfárad. A heterofória megjelenését számos különböző tényező befolyásolja. Ide tartozik az alkoholfogyasztás, a stressz, a kimerültség és a pszichológiai megterhelés. Az is elősegítheti a heterofória megjelenését, ha sokat dolgozunk számítógép előtt.

A látens kancsalság általában a szem túlterhelésének egyik tünete és gyakran kezeletlen marad. Ha látásromlást eredményez, a heterofória személyre szabott prizmás szemüveggel korrigálható. Azáltal, hogy legalább az egyik lencsét speciális módon polírozzuk, kiegyenlítjük a nem összeegyeztetett képeket. Ez javítja a szemek mozgását és összmunkáját, így a viselőnek könnyedebb és jobb látásban lesz része.

A legtöbb esetben az állandó kancsalság már csecsemőknél és fiatal gyerekeknél jelentkezik. Kísérő kancsalság esetén a szemek szabadon mozognak bármilyen irányba, de nem ugyanarra a pontra fókuszálnak. A kancsalsági szög minden irányban állandó.

A kísérő kancsalság vagy öröklött vagy távollátás miatt alakul ki. Lehetséges okai között szerepel még az egyik szem látáskárosodása és a korlátozott térérzékelés is.

A kísérő kancsalságot kezelhetjük takarással. Annak érdekében, hogy a kancsalító szemet megtanítsuk jól látni, az egészséges szemet néhány óra és nap között változó időtartamra letakarjuk. Így a vizuális központ megkapja a megfelelő gyakorláshoz szükséges impulzusokat.

Bénulásos kancsalság esetén egy vagy több külső szemizom vagy egy ideg hirtelen lebénul. A betegnél hirtelen kettős látás jelentkezik, rossz térérzékelésre panaszkodik, ami gyakran hányingerrel, fejfájással és akár szédüléssel jár együtt. Előfordulhat, hogy a beteg túlzottan érzékeny a fényre, szeme „remeghet”, éghet, sokat pisloghat. A kancsalsági szög a különböző tekintési irányokban változik. A bénulásos kancsalságot a betegek gyakran kompenzálják fejük döntésével, így a bénult izmot tehermentesítik. Más szóval addig döntik fejüket, amíg egyenesen nem látnak.

A bénulásos kancsalságot általában sérülés, neurológiai betegség, agyidegkárosodás vagy egy szemizom gyulladása váltja ki. Okozhatnak bénulásos kancsalságot például az agyban vagy szemüregben jelentkező keringési rendellenességek vagy tumorok is.

A bénulásos kancsalság kezelése a kiváltó októl függően eltér. A problémát lehet prizmás szemüveggel korrigálni, amely azáltal, hogy legalább az egyik lencséje speciális módon van polírozva, kiegyenlíti a nem összeegyeztetett képeket. Másik lehetőség az érintett szemizom műtéti kezelése és botulin neurotoxin alkalmazása terápiás céllal. Bizonyos esetekben a bénulásos kancsalság hetek vagy hónapok elteltével önmagát gyógyítja.

A bénulásos kancsalság megelőzése a kiváltó októl függ, így túl változatos ahhoz, hogy itt részletesen tárgyalni tudjuk. Szemésze örömmel segít a megfelelő diagnózis felállításában.