
Optikai méréstechnika az építőmérnöki szakmában

Mi az az építőmérnöki szakma?
Az építőmérnöki szakma a mérnöki tudományok egyik tudományága. Az építőmérnökök a szerkezetek tervezésével és koncepciójával, tervezésével, kivitelezésével és számításával foglalkoznak. A magas- és mélyépítés, a közlekedés- és környezetmérnökség, valamint az energetikai és polgári infrastrukturális projektek területén alkalmazzák őket. Az építőmérnök szakmai területe különböző szakmai alágakra oszlik, amelyek az építőmérnöki szakma teljes műszaki területét lefedik. A szakterületek közé tartozik többek között az építőmérnöki informatika, az anyagtudomány, az acélból, vasbetonból vagy fából készült szerkezetek tervezése, a szerkezetmechanika, a szerkezeti dinamika, a végeselemes módszerrel történő mérnöki elemzés, a rendszertechnika, az építőmérnöki és a közlekedésmérnöki tervezés, valamint a polgári infrastruktúra, például tömegközlekedési rendszerek vagy környezetmérnöki projektek, például vízellátás és levegőminőség tervezése és kivitelezése.
Hol találkozunk építőmérnöki szolgáltatásokkal a mindennapi életben?
Modern világunkban az építőmérnöki tevékenység, illetve annak szolgáltatásai mindenütt jelen vannak. Utakat és hidakat használunk, hogy eljussunk A-ból B-be. Épületekben élünk, a legközelebbi repülőtérre kiváló vasúthálózaton keresztül utazunk, mindig friss ivóvíz áll rendelkezésünkre, és nem is gondolunk a vízelvezetésre, amely olyan természetesen működik, hogy már alig vesszük észre. A civilizáció mindezen vívmányai az építőmérnökök kreativitásán és szakértelmén alapulnak.

Építőmérnöki szakma: Egy maximális felelősséggel járó foglalkozás
Az építőmérnökök nagy felelősséget viselnek – mind a környezetért, mind az emberekért. Az építőmérnökök által épített szerkezeteknek a legmagasabb követelményeknek kell megfelelniük. Ha az építőmérnökök figyelmen kívül hagyják az ismert mérnöki szabályokat, helytelenül számítják ki egy épület statikáját, vagy elhanyagolják az építésfelügyeletet, felelősségre vonják őket az ebből eredő hibákért. Súlyos esetekben, például egy hibásan megépített épület összeomlása esetén a felelős építőmérnököt pénzbüntetésre vagy szabadságvesztésre is ítélhetik.
Mechanikai vizsgálatok az építőmérnöki szakmában
Az építőmérnöki szakmában alapvető fontosságú az anyagok vagy termékek terhelés alatti viselkedésének ismerete. Az épületekre vagy szerkezeti elemeikre, például gerendákra, oszlopokra, falakra, födémekre és összeerősítésekre ható terhek egészen más jellegűek. Ezek közé tartoznak azok a környezeti hatások, amelyek naponta és évtizedeken keresztül hatnak az épületre és az építőanyagokra, amelyekből az épületet építették. A modern épületeknek emellett a tűzbiztonság terén is szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Az esetleges tűzesetek okozta hőterhelés egy másik terhelés, amelyet az épületeknek el kell viselniük.
A szerkezetet érő terhelések nagy része azonban mechanikai jellegű. Ennek megfelelően a mechanikai vizsgálatok sok helyet foglalnak el az alapkutatási és építési projektekben. A mechanikai vizsgálatokat az építési projektben felhasználandó anyagok tényleges mechanikai tulajdonságainak meghatározására lehet használni. A mechanikai vizsgálat biztosítja, hogy a tervezett anyagok és termékek – a szerkezetileg fontos alkatrészek, például gerendák, oszlopok, falak, födémek és összeerősítések – megfelelnek a tervezett célnak, és megbízhatóan ellenállnak az építmény teljes életciklusa során fellépő összes terhelésnek.
Az építőmérnöki mechanikai vizsgálatok közé tartozik a következők vizsgálata:
- Hajlítószilárdság
- Alacsony hőmérsékleten bekövetkező törés
- Hőállóság
- Ütésállóság
- Nyírószilárdság
- Lángállóság
- Olvadáspont
- Nedvességgel szembeni ellenállás
A mechanikai vizsgálatokat az épületek, utak és egyéb polgári infrastruktúrák építésénél felhasználható építőanyagok széles skáláján végzik. A hagyományos építőmérnöki anyagok közé tartoznak az építőanyagok, a beton, a cement és az adalékanyagok, a szerkezeti acél, a fa, a tégla, az üveg, a deszkák és a gerendák, az aszfalt vagy a föld. Az újszerű anyagok és a kompozit anyagok egyre fontosabbá válnak ebben az összefüggésben a fenntarthatóság és a könnyűszerkezetes építés céljainak megvalósítása érdekében. A mechanikai vizsgálatok középpontjában az egyes alkatrészek és azok összeerősítései állnak. A legnagyobb terhelésnek kitett összeerősítések közé tartoznak a ragasztott kötések, mint a habarcs, a hídszerkezetek szegecselt összeerősítései vagy a hegesztési kötések. Ugyanakkor azonban a szerkezeteknek képesnek kell lenniük arra, hogy a számított terhelést sok éven vagy évtizeden keresztül elviseljék. Ennek megfelelően a vizsgálatokat széles körben és részletesen végzik, különösen az összeerősítések tekintetében.

Optikai méréstechnika az építőmérnöki szakmában
Az optikai méréstechnikát széles körben alkalmazzák az építőmérnöki területen. Támogatja a mérnököket abban, hogy gyorsabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban jussanak a kívánt mérési eredményekhez. Az optikai méréstechnikát a következőkre használják:
- Építőmérnöki anyagvizsgálat
- Alakváltozás-elemzés
- Teherbírás-elemzés
- Szerkezeti vizsgálatok
- Rezgés- vagy mozgáselemzés
- Felületelemzés
- 3D-s alakmérés, pl. alkatrészméréshez vagy minőség-ellenőrzéshez.
- Alkatrészek és összeerősítéseik terhelési vizsgálata
- Termográfiai adatokkal való kombináció a hőterhelés elemzéséhez
Világszerte precíz optikai mérőrendszereinkkel támogatjuk az építőmérnököket a nagy kihívást jelentő feladataikban. Szeretne többet megtudni az építőmérnöki méréstechnikai képességeinkről? Küldjön nekünk egy rövid üzenetet, vagy hívjon fel minket. Nagy örömmel várjuk érdeklődését a modern építőmérnöki megoldásaink iránt!
Ezek az ügyfelek támaszkodnak az építőmérnöki kutatásban az ARAMIS-ra.
Berlini Műszaki Egyetem
Építőmérnöki Intézet, Szerkezetmechanikai Tanszék
Brémai Egyetem
Leibniz Anyagtechnológiai Intézet
Drezdai Műszaki Egyetem
Betonszerkezeti Intézet
HCU Hamburg
Építőmérnöki Tanszék
MFPA Weimar
A Weimari Bauhaus Egyetem Anyagkutatási és Vizsgálati Intézete
Braunschweigi Műszaki Egyetem
Építőanyag-, Betonépítési és Tűzbiztonsági Intézet
Drezdai Műszaki Egyetem
Építőanyagok Intézete
Drezdai Műszaki Egyetem
Természetes Anyagtechnológiai Intézet
Stuttgarti Egyetem
Szerkezettervezési Intézet (KE)