A részegység hatékony virtuális ellenőrzése

Az összeszerelés-elemzés fontos részét képezi annak ellenőrzése, hogy a különálló alkatrészek összeszerelhetők-e részegységekké. Erre a célra az autóiparban egy illesztési törzsvázat használnak. Ez annak ellenőrzésére szolgál, hogy ezen alkatrészek kapcsolódási formái lehetővé teszik-e az összeszerelést, vagy esetleg túl nagy leszorítóerőkre van szükség a hegesztési vagy ragasztási pontok elhelyezéséhez.

A részegység ellenőrzésének hagyományos megközelítése a következő: Az alkatrészeket az illesztési törzsvázban részegységekké fogatják össze, majd hagyományos mérőeszközökkel megmérik őket. Az ilyen illesztési törzsvázak drága befogókészülékek, amelyek használatához szakértelemre van szükség.

Az ATOS rendszer feleslegessé teszi az ilyen fizikai összeszerelés-elemzéseket. Az összeszerelés inkább virtuálisan történik. Első lépésben a felhasználó 3D-ben egyenként és teljes egészében beolvassa a részegységben található alkatrészeket. A Virtual Clamping segítségével még a rugalmas alkatrészek is a megfelelő, kényszerített helyzetbe hozhatók, amelyeket egy hiteles méréshez be kellene fogatni.

A felhasználó ezután a ZEISS INSPECT-ben a referenciapont-rendszer (RPS) alapján összehangolhatja az egyes alkatrészek mérési adatait. Ily módon minden alkatrész meghatározásra kerül. A felhasználó most már befogó- vagy leszorítóerők alkalmazása nélkül elemezheti, hogy az alkatrészek milyen mértékben alkalmasak az összeerősítésre. A megjelenített szerelvényben a felhasználó azonnal látja, hogy az alkatrészek mérési adatai virtuálisan átfedésben vannak-e egymással, vagy túl messze vannak-e az alkatrészek egymástól és már nem lehet őket összeerősíteni.

A probléma kezdeti megoldása ezután a szoftverben szimulálható. Ezt követően a felhasználó megváltoztatja az alkatrészek igazítását, hogy az alkatrészeket a kritikus területen össze lehessen erősíteni. A szoftver azonnal megmutatja, hogy az igazításban bekövetkezett változtatások vezethetnek-e más problémákhoz a szerelvényben, és ha igen, hol. Így a felhasználó változó és megalapozott döntéseket hozhat arról, hogy hol kell korrekciókat alkalmazni.